Nem megerősített hírek szerint volt egy kis klórgáz szívárgás Wuhanban, ami beterítette a várost, és ennek hatására egy óvodával együtt Lushanba mentem három napra. Nem bántam meg... Íme a beszámoló képekben:
Három és félóra buszozás után megérkeztünk. Elfoglaltuk a szállást és 15 perc séta után már elkezdtem ámulni. Végre kiszakadtam a nagyvárosból. Szerencsére még otthon kölcsönkértem egy Nikon kamerát... Egy tó a hegy tetején. Gyönyörű kék az ég, ami Wuhanban akkor is ritka, amikor nincs éppen klórgáz a levegőben.
Ez csak szép...
Még mindig ugyanaz a tó...
...és ugyanaz a híd. Talán azért építették a hidat ilyenre, hogy az ember ne a végcélra koncentráljon, hanem élvezze magát az átkelést.
Lushan amúgy Mao egyik kedvenc helye is volt. Tartottak is itt egy híres pártülést. Mao (eredetileg propaganda miniszter) értett a píárhoz (PR). Mindenhol fotóztatta magát, és ma 20 yüenért ugyanott lehet mindenkinek képet készíttetnie magáról. 20 yüenben benne van a "profi" fotós, a fotosoppos (photoshop) feljavítás és nyomtatás. Mindez helyben.
Aztán elértünk a hegyekig. Itt látszik, hogy magasan vagyunk.
Ösvényen.
Ezen a képen ez ember megérti, hogy miért olyan sok a fehér a kínai festményeken. Egyszerűen a ködöt ábrázolja...
Taoista templom a sziklában.
Ez a kép nem jöhetett volna létre egy jó fényképezőgép nélkül... Köszönet érte orosz barátomnak, aki nem jött, de odaadta a gépét. Na hány élőlény van a képen?
Az ovi, aka az utazótársaim... :D
És ez volt az első nap Lushanban. Folyt. köv.
